2009. október 11., vasárnap

A vadászkutyákra leselkedő veszélyek, féregfertőzöttségek

Dr. Varga József magán állatorvos

Család Utcai Állategészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Központ Kft.
1039. Budapest, Család utca 36/a
Tel./Fax: 06-1/240-9780 ügyelet:06-30-934-5480
E-mail:
nyuszvet@axelero.hu

Rendelési idő:

H-P:de.09:00-11:00-ig du.17:00-20:00-ig
Sz:09:00-11:00-ig
V:17:00-20:00-ig





A vadászkutyákra leselkedő veszélyek,
féregfertőzöttségek
Hazánkban számos kutyatartó társául vadászebet választ, és egyre többen viszik kedvencüket
vadászatra vagy vadászati kiképzésre. Nagyon sok esetben a vadásznak a legnagyobb segítségét a
kutyája jelenti, illetve egyes vadászati formáknál az eb jelenléte elengedhetetlen (pl. kotorék ebek
használata róka vadászatakor). Akár hivatásszerű vagy csak hobbi tevékenység legyen az ebbel történő
vadászat, a kutyatulajdonosok felelőssége és kötelessége a kutya egészségének megőrzése és védelme.
Ebben a cikkünkben kifejezetten a féregfertőzésekre, azok elleni védekezésre térünk ki, amire a
gazdinak rendszeresen gondolnia kell, és az ezzel kapcsolatos szabályokat szigorúan be kell tartania!
Nem mellékesen jegyeznénk meg, hogy egyes féregfertőzések az emberre is veszélyesek, ami a
szabályok még szigorúbb betartását indokolják.
Megszámlálhatatlan féregfaj létezik a természetben, amelyek a vadon élő állatokban élősködnek a
gazdaszervezetet károsítva hol tünetek nélkül, hol tünetek kíséretében. Ezen férgek csak egy nagyon
kis csoportja veszélyes a kutyákra vagy emberre, de a fertőződés száma annál nagyobb. A fajok teljes
felsorolása és bemutatása egy könyvnyi terjedelmű lenne, ezért a teljesség igénye nélkül ismertetjük a
leggyakoribb fajokat, fertőzési forrásokat, és a védekezési lehetőségeket.
A ragadozók galandférgei okozzák a vadászebek féregfertőzéseinek legnagyobb százalékát, amit
biztosan a vadaktól kap el. A fertőződés világszerte elterjedt, így hazánkban évente több esettel is
találkoznak az állatorvosok. Ha ezen férgek fejlődésmenetét megértjük, tisztában leszünk a
fertőződések okával is. A férgek fejlődése nem egyszerű, több állatfajra is szüksége van. A
köztigazdák azok a szervezetek, amelyekben a féregpetével való fertőződés után a parazita fejlődni
(növekedni, ivartalanul szaporodni, eltokolódni) képes, és amelyben a fertőző lárva kialakul. Ezt a
fertőző lárva alakot fogja felvenni a végleges gazda, amelyben a parazita teljes kifejlődése, ivarérése
és szaporodása megy végbe. Általában a kutya végleges gazdaként szerepel a ciklusban, amíg az
ember mindkét szerepet betöltheti. És természetesen az ebek fertőződésének a forrását jelentı vadak
(szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, egér, stb.) a köztigazda szerepét látja el. Az ún. öttagú galandféreg
(Echinococcus multilocularis) leggyakoribb gazdája a róka, de a kutyában, macskában is kifejlődhet.
A féreg köztigazdái a kisemlősök: a mezei egér, és más vadon élő rágcsáló fajok, amelyek
elfogyasztása után fertőződhet a végleges gazda. A Taenia fajok közül fontos megemlíteni a Taenia
pisiformist, amelynek a köztigazdája a nyúl. A lárvák a nyúl hasüregében fejlődnek, és borsónyi
hólyagok alakjában egyesével vagy csoportosan, fürtszerűen rendeződve találhatók a nyúl
hasüregében. Ha egy ilyen féreggel fertőzött nyulat etetnek nyersen a kutyával, akkor az eb fertőződik,
és olykor súlyos tünetekhez is vezethet a féreg jelenléte. Megelőzés szempontjából a legfontosabb,
hogy ne etessünk a kutyánkkal nyúlból származó zsigereket és természetesen a rendszeres féreghajtás.
A Taenia hydatigena, a kutya legnagyobb galandférge, amely akár 5m hosszúra is meg tud nőni az
állat belében. A lárvák, a házi és vadon élő kérődzők, illetve sertések zsigereiben fejlődnek. A
fertőzött zsigereket gyakran odaadják a kutyáknak, amelyekben szép lassan kifejlődik a féreg teljes
hosszában, és nem egyszer már nem lehet megmenteni a kutyát.
A Taenia cervi lárvája szarvasok és őzek szív, rekesz-, és vázizomzatában fejlődik. Ezeknek a
szerveknek az elfogyasztása után fertőződik a kutya, és pár héten belül kialakul benne a 2.5 m hosszú
féreg.
Nagyon sokszor a fertőzés forrása nem is egy nagy vad belsőségei, hanem egy rágcsáló, amit az eb
vadászat közben talál és felfal. A Taenia crassiceps köztigazdái az egér és más vadon élő rágcsáló
fajok, amelyek hasüregében fejlődik a parazita lárvája. A fertőzött rágcsáló elfogyasztása után, kb. 5-6
héttel később, kialakul az ivarérett galandféreg a végleges gazdában.
A Mesocestoides fajok, hasonlóan az előzőhöz, rágcsálóban fejlődnek és végleges gazdái a kutya,
macska és a vadon élő ragadozók. Ezeknek a férgeknek a sajátossága, hogy a kutyában fertőződés után
nem csak a kifejlett galandféreg alakulhat ki, hanem a paraziták képesek a bélfalon keresztül a
hasüregbe és a májba vándorolni, ahol hashártya gyulladást és hasvízkórt okozhatnak.
Ez a parazita ugyan olyan veszélyes a kutyára, mint a többi, ezért fontos, hogy az eb lehetőleg ne
érintkezzen rágcsálókkal.
Itt kell megemlíteni az ember széles galandférgét (Diphyllobotrium latum), amely elsősorban az
ember élősködője, azonban kutyában és sertésben is meg tud telepedni. Házi állatokban rendszerint 1-
4 m hosszúra, míg emberben akár 15 m-es hosszúságra is képes megnőni. A fejlődésmenete igen
érdekes, és a köztigazdája is más, mint az előzőeké. A külvilágra került petéből kifejlődő lárva vizes
környezetben passzív módon bekerül az apró kandicsrákok szervezetébe, és ott fejlődnek tovább. Ezek
a rákok táplálékul szolgálnak a halaknak, amelyek testüregeiben, illetve izomzatukban kifejlődik az 1
cm-es fertőző lárva. A végleges gazdák (ember, kutya, stb.), a halak nyersen történő elfogyasztásával
fertőződnek. A fertőződés könnyen elkerülhető, ha sem a kutyák, sem pedig az emberek nem
fogyasztanak halhúst nyersen.
Nemcsak a galandférgek jelentenek veszélyt a vadászebekre és ránk, hanem a fonálférgek körében is
fellelhető veszélyes fajok. A fonálféreg teste megnyúlt, hengeres, fonál alakú, és hosszuk 1 mm és 1 m
között mozog. Az egyik legjelentősebb képviselőjük a Trichinellák, amelyek által okozott
fertőzöttséget Trichinellosisnak (izomférgességnek) nevezünk. A fonálféreg fejlődése közvetett, de itt
is találunk a fejlődésmenetben sajátosságokat. Az életciklus különlegessége, hogy a kifejlett féreg
(bélféreg) és a fertőző lárva (izomtrichinella) ugyanabban a gazdában fejlődik ki, vagyis a végleges és
a köztigazda szerepét ugyanaz az egyed tölti be. A fertőzött nyers hús elfogyasztása után az izomba
beágyazott lárvák a gyomorból a vékonybélbe kerülnek. Ott ivaréretté válnak, és petéket raknak a
nyálkahártyába. A lárvák kikelését követően, a vér- és nyirokárammal a harántcsíkolt izomba
vándorolnak, ahol eltokolódnak és kialakulnak az izomtrichinellák. Főleg a rekesz, a bordaközötti
izmok, a rágóizmok és a nyelv érintett. Ezen fertőzött húsok elfogyasztásával fertőződhet a kutya és az
ember is. A sertések, és a kutyák fertőződésére alkalmul szolgálhat egy fertőzött patkány elejtése vagy
a fertőzött, elejtett vadak húsának feletetése. Tünetek csak ritkán alakulnak ki, erős fertőződés
esetében. Kutyáknál hurutos hasmenés a jellemző tünet, amíg embernél magas láz, hasmenés,
idegrendszeri tünetek, szívizomgyulladás és légzőizom bénulás is kialakulhat.
Magyarországon 1962 óta rendelet írja elő a levágott sertések kötelező trichinellavizsgálatát.
Vadászatkor is kötelező az elejtett vad húsvizsgálata, és többek között a trichinellosis veszélye miatt
tilos nyers vadhúst vagy sertéshúst feletetni az ebekkel.
Fontos megemlíteni a ragadozók orsóférgességét (Toxocarosis), amelynek zoonotikus jelentőssége is
van (ember is fertőződhet). A kutya több úton is fertőződhet: szájon át, vemhesség során az anyától,
szoptatás során az anyatejtől, illetve a rágcsálók elfogyasztásával. Leggyakrabban ezt a pár cm-es,
fehér orsó alakú férget észlelik a gazdák a kutyájuk bélsarában.
Amint ebből a cikkből is kitűnik, egy vadászeb, minden egyes vadászat során, nagyon sok
féregfertőzésnek van kitéve. Nemcsak a 3 havonta végzett féreghajtással óvhatjuk meg kutyánkat, de
még fontosabb, hogy az elejtett vadak húsát nyersen soha ne adjuk kutyáinknak!

dr. Varga József és dr. Landauer Krisztina

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése