2009. október 11., vasárnap

Vigyázat kullancs veszély!

Dr. Varga József magán állatorvos

Család Utcai Állategészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Központ Kft.
1039. Budapest, Család utca 36/a
Tel./Fax: 06-1/240-9780 ügyelet:06-30-934-5480
E-mail:
nyuszvet@axelero.hu

Rendelési idő:
H-P:de.09:00-11:00-ig du.17:00-20:00-ig
Sz:09:00-11:00-ig
V:17:00-20:00-ig






VIGYÁZAT KULLANCS VESZÉLY!
Szórólapok és egyéb tájékoztatók ellenére is akadnak olyan gazdik, akik nem fordítanak elég
figyelmet kutyájuk egészségének megóvására. Sokan keresnek fel bennünket azzal a panasszal, hogy
kullancsot találtak kedvencükben, és azóta az eb bágyadt, étvágytalan, nem olyan aktív, mint korábban.
Mi okozhatta ezt? Nagy valószínűséggel a vérszívó parazitaként ismert kullancs, mely az emberek
és állatok egészségét károsító ízeltlábúak egyik legfontosabb csoportja.
Hazánkban az előforduló fajok száma kb. 20-30-ra tehető, melyek közül néhány a kutya, a ló, és a
szarvasmarha babesiáját okozó Babesia-fajokat, a kutya és ember Lyme-kórját okozó Borrelia burgdorferit,
és az ember ún. kullancsenchephalitisét okozó flavivírusok terjesztésében játszanak szerepet.
Kedvencünk tavasszal és ősszel van kitéve a legnagyobb veszélynek, amikor a kullancs a
legnagyobb számban fordul elő. Nyári időszakban általában nem láthatók, mivel a száraz meleg időt nem
kedvelik. Leggyakrabban erdős-mezős területeken, réteken, vízpartokon, de akár a kertünkben is
felbukkanhatnak, és az egy méternél alacsonyabb növényzeten megkapaszkodva várják az arra haladó
élőlényt. Miután a babesiát terjesztő kullancs (Dermacentor reticulatus) megkapaszkodik áldozatán, egy
napig tartó vérszívás után megfertőzi áldozatát a benne élő kórokozóval.
A Babesiák a vörösvérsejtek szétesését, és ennek következtében nem ritkán elhullásban végződő
megbetegedést idéznek elő. 5-20 napig tartó lappangási idő után, kezdetben bágyadtság, étvágytalanság,
elesettség, akár egy hétig tartó magas láz, sárgaság és vérfogyottság figyelhető meg. Sokszor nehezen vizel
kedvencünk, és akkor is sötétbarna színűt (vérfesték vizelés).
Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek is: ingadozó járás, végtagok gyengesége, bénulása. A kutyák
között vannak érzékenyebb fajták (dobermann, pekingi terrier, yorkshire terrier), és rezisztensebbek (beagle,
foxterrier).
A szétesett vörösvérsejtekből képződő méreganyagok a vesébe jutnak, és ott súlyosan eltömítik a
vese csatornácskáit, így nem, vagy csak csökkent mennyiségben termelődik vizelet. A működési zavar
következtében az állat kevesebbet, vagy egyáltalán nem vizel, bágyadttá, étvágytalanná válik, és gyakran
hány is. Vérzések és fekélyek jelennek meg a nyálkahártyákon. Idegrendszeri tünetként depresszió, letargia
illetve kóma is jelentkezhet. Gyakori tünet a vérszegénység, ami a vörös vértestek széteséséből és ritkán a
rendellenes immunválaszból adódik. Ilyenkor a szervezet a Babesiák által megváltoztatott vérsejteket idegen
sejtként azonosítja, és elpusztítja azokat. A vérpályában csökken a vörösvérsejtek száma, amely a kutya
állapotromlásához vezet. Gyors lefolyás esetén az állat hirtelen rosszullétét, lebénulását, esetenként
elhullását tapasztaljuk. Sokszor az ilyen állapotban lévő kutyuson már nem tudunk segíteni. Lassú
lefolyásnál jobbak a túlélési esélyek, de ilyenkor is történhetnek tragédiák.
A babesiosisnak lehet speciális formája, amit az utóbbi időben egyre gyakrabban figyelhetünk meg. Ebben
az esetben eleinte tipikus a korábban már leírt- tünetek jelentkeznek. Megfelelő kezelésre látszólag gyógyul
is a beteg. Az állat sokkal jobban lesz, elkezd újra enni, de étvágya és a kedve nem lesz olyan, mint régen. Ez
az állapot tarthat pár napig. Ezután fokozatosan összeomlik az állat immunrendszere és gyakran sokkal
rosszabb állapotba kerül, mint a megelőző betegséghullám idején. Az ekkor elvégzett sürgősségi
vérvizsgálatok szerint súlyosan vérszegény az állat, más elváltozás nem tipikus. Hosszas vizsgálatok után
rájöttünk, hogy ebben az esetben nem az alapbetegség fellángolásáról van szó, hanem az immunrendszer
súlyos hibája okozza a bajt. Mindez úgy történik, hogy a teljesen normális adagban, a betegség első napján
beadott Babesia ellenes készítmény teljes mértékben kiöli a kórokozókat a szervezetből, de az
immunrendszer valami miatt azt hiszi, hogy ezek a kórokozók még mindig jelen vannak a vérben. A
vörösvérsejtekben szaporodnak és károsítanak a Babesiák, így a hibásan mőködő immunrendszer a normális
vörösvérsejteknek is nekitámad és bontja azokat, amikor már régen eltávozott belőlük a kórokozó. Ennek
következménye a látszólagos gyógyulás utáni újabb rosszabbodás, illetve a nagyon súlyos vérszegénység. Ez
az állapot, ha már előrehaladott, gyakran nem visszafordítható. Az immunrendszert nehéz visszaállítani,
hogy ne támadja tovább a saját vérsejteket. Illetve a korábbi hullám is súlyosan megterhelte a szervezetet, ez
a második - amelyik ráadásul alattomosan rosszabbodik, amikorra észreveszik, már alig van valamicske vére
az állatnak - sokszor végzetes kimenetelő.

A betegség eme változatának kezelése helyett inkább a megelőzésére törekszünk. A folyamatos
infúziós kezelésekkor, és utána is, pár naponta ellenőrizzük az állat vérét, hogy nem alakult-e már ki olyan
immunzavar, ami a vörösvérsejtek további vészes bontásához vezethet?
Semmi sem egyszerű! Nem mindig pusztulnak ki a kórokozók az első kezelésre, pedig, éveken át
megszoktuk, hogy így van! Egyre gyakoribbak az olyan esetek, ahol az első, megfelelő dózisú kezelés után
pár nappal, esetleg hetek múlva a vérből újra ki tudunk mutatni kórokozókat, pedig az ebet biztos nem csípte
újra kullancs. Feltehetően a használt gyógyszerre rezisztenssé kezd válni néhány Babesia-törzs. E miatt
speciális séma szerint rendszeres újrakezelési sort dolgoztunk ki, hogy ne élhessék túl a kórokozók a
szervezet eldugott szöveteiben a kezelési időszakot. A kezelésről még annyit érdemes megemlíteni, hogy a
diagnosztizált, vagy esetleg erősen gyanús esetekben is mindenképpen pár napig tartó infúziós kezelést
adunk pácienseinknek. Ez azért elengedhetetlen, mert a vörösvérsejtek szétesése miatt kiszabaduló vörös
színanyag vesekárosító mértéke csak a jó alapos „vesemosással” csökkenthető.
Az eddigiek bonyolultságát látva nem meglepő, hogy létezik még egy fajtája e betegségnek. Az,
amikor az immunrendszer még erős, de teljesen nem tudja kiirtani a Babesia egysejtűt a szervezetből. Ekkor
az immunsejtek elől egyes szervekben megbújik a kórokozó (ezt hívjuk látens szaknak), és arra vár, mikor
gyengül meg a szervezet védekező képessége. Ha ez megtörténik, akkor elönti a vért a betegség, és
szaporodni fognak a vörösvérsejtekben a Babesiák. Az állat ettől fogva típusos babesiás tüneteket mutat.
Korábban, amikor csak megbújt benne a kórokozó, látszólag egészséges volt, és csak az a gyanús e
kórformában, hogy a kutya akár pár hónapja biztos nem találkozott kullanccsal – mondjuk tél volt - és
beköltözött a belvárosba.
Ezért fontos a megelőzés, a gyakori kullancs irtás és kutyánk folyamatos figyelése!
Megelőzés: Ezidáig hatékony és megbízható oltást nem gyártottak. A Babesiozis kezelésére használható
gyógyszerek, mint az Imizol, megelőzésre történő rendszeres használata nem kívánatos, még ha egy hónapig
is hatékony, mivel kis túlzással olyan jellegű effektust hozunk létre az állat immunrendszerében, mintha
folyamatosan antibiotikumot szednénk, hogy ne legyünk náthásak.
Marad a rendszeres kullancsirtás. Nem korrekt dolog valamely készítményt favorizálni, de a
praktikum kedvéért leírom azokat a készítményeket, amelyekkel tapasztalatom van: Nem elég hatékonyak
egymagukban a nyakra-hátra adható cseppek (Promeris Duo, Duowin Contact, Practic, Advantix, Exspot,
Frontline Combo). Mindenképpen egészítsük ki nyakörvvel (Scalibor, Kiltix, Preventic), vagy a hosszan
hatékony spray (Frontline) is megfelelő. Azt tudni kell, hogy a spray, vagy cseppek sem hatékonyak egy
hónapnál tovább, a nyakörvek, bármi áll a használati utasításukban, 3 hónapig jók. Tehát a martájékra tehető
csepp, a nyakörv és a spray közül kettő is szükséges kullanccsal fertőzött erdőn. Figyeljünk meg a
készítmény leírásában, hogy együtt használható-e több gyógyszer! Ha kifejezetten nem tilt el egymástól két
hatóanyagot, akkor igen! Leírok egy példát az egyik hatékony kombinációnkról: Scalibor nyakörv, Promeris
csepp és Exspot csepp. A nyakörvet és a cseppet pár nap különbséggel tesszük fel, a másik csepp 2 hét múlva
kerül az ebre. Kéthetente hol egyik, hol másik cseppet használjuk, így mindkettő egy hónapig lesz rajta. A
nyakörvet pedig háromhavonta cseréljük. Ha véletlenül csíp egy kullancs, akkor be kell adatni az Imizol
injekciót: az esetleges bekerült Babesia parazitákat megöli és egy hónapos védelmet is nyújt, mert a
szervezetben raktározódik. Lehetséges megoldás az is, hogy nagyon agresszíven kullancsos erdőben a
gyógyszeres nyakörvből duplán teszünk az ebre.
Hol lehet kullancs? Mindenhol! Főleg erdőn, mezőn öt Celsius fokos hőmérséklet felett!
Ha több kullancsot találunk kedvencünkben, forduljunk állatorvosunkhoz, mert kb. minden tizedik fertőzött
Babesiával. Ez az arány függ a táj szerinti előfordulástól. Pl.: a Balaton környékén, a Duna mentén, a
második-, harmadik-, tizenkettedik kerületben, igen gyakori a Babesiát hordozó kullancs.
Ha megtaláljuk a jól vagy kevésbé jól megszívott kullancsot, azt ne kenegessük zsírral vagy valami
krémmel!!!! Semmivel, mert a potrohán lévő légjáratát eltömve fojtogatjuk, és még több kórokozót ürítenek
bele kedvencünkbe. Helyes azonnal kicsavarni - az óra járásával ellentétes irányba - csipesz, vagy
kullancskanál (patikában kaphatók) segítségével, mert a kórokozók a potrohban vannak. Ezért, a majd
kiveszi az állatorvos hozzáállásnál az is jobb, ha egyszerűen kitépjük a parazitát. A beszakadt fejet később
kilöki a szervezet. Az eltávolított kullancsot meg kell semmisíteni, mert elmászva peték ezreit rakja le és
azok mind további Babesiosis forrásként szerepelnek. Így lehet igazán alaposan lefertőzni saját kertünket
kórokozót hordozó kullanccsal! Ha az erdei séta után kerti ebeinket nem vizsgáltuk át, az ebről lepotyog a
megszívott parazita, azután csodálkozunk, hogy saját kertünkben csíp meg bennünket egy ember számára is
súlyos veszélyt jelentő, agyvelőgyulladást terjesztő kullancs!

dr. Varga József

Újra támad az allergia!

Dr. Varga József magán állatorvos

Család Utcai Állategészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Központ Kft.
1039. Budapest, Család utca 36/a
Tel./Fax: 06-1/240-9780 ügyelet:06-30-934-5480
E-mail:
nyuszvet@axelero.hu

Rendelési idő:
H-P:de.09:00-11:00-ig du.17:00-20:00-ig
Sz:09:00-11:00-ig
V:17:00-20:00-ig





Újra támad az allergia!
Az elmúlt különös időjárású nyár során viszonylag kisebb számban találkoztunk allergiás megbetegedéssel, mint a
korábbi években. Talán ez betudható annak, hogy a nedves levegőben az allergének nem tudják kifejteni olyan erősen
allergizáló hatásukat. A viszonylagos nyugalomnak pár napja vége szakadt. Újra kisütött a nap, ahogyan ezt egész nyáron
elvártuk volna, és garmadával érkeznek a különféle allergiás panaszokkal kis pácienseink, mintha csak eddigi lemaradást
akarnák pótolni.
Már volt szó a korábbi írásunkban az allergiákról, de azért lényegesnek tartom, hogy pár szó essék az efféle betegségek
mibenlétéről. Az allergia a szervezet megváltozott reakciókészségére utal, egy külvilág felől érkező ingerre. Ha folyamatos
ingerhatás ér egy szervezetet, akkor lehetséges, hogy a szervezet sokkal erőteljesebben válaszol, vagy pedig szokatlan
válaszlépést alakít ki, mint az logikus volna.
A könnyebb érthetőség végett, mindkét esetre egy- egy példát említek:
1; - egy fajta növény pollenje lebeg hosszú időn keresztül a levegőben, erre a szervezet úgy reagál, hogy súlyos asztmatikus
rohamot alakít ki. Ez belátható, hogy semmiképp nem segíti az allergia legyőzését, mert annak a testből való kilökéséhez egy
kis köhintés is elégséges volna. Ehelyett túlterheli a sok köhögés, fuldoklás az egész élőlényt.
2; - a légutakba jutó pollen egy idő után, ha az allergia kijön akkor a húsevők nagy részénél nem légzőszervi tüneteket okoz,
hanem bőrelváltozásokat. A kutyák és macskák nagy részének bőrgyulladása lesz a belélegzett lebegő allergének miatt, tehát
nekik a bőrfelületük az allergén szervük. Ez az esetek 80%- ában van így. A maradék 10%-ban inkább asztmatikus tünetek
jelentkeznek, a további 10% esetén pedig mindkettő tünetegyüttes előfordul. Érdekes, hogy a kialakult bőrbetegség mennyire
elhárító hatású? Az asztmatikus köhögésben van logika, hogy a pollent szeretné eltávolítani a szervezet, de a bőrgyulladásban
semmi nincsen.
Az a pillanat, amikor az első túlzott reakció kialakul, onnantól számít megváltozott reakciókészségűnek az
immunrendszer. Ez a pillanat a legkritikusabb egy egyed számára. Talán ezt úgy lehet jól érzékeltetni, mintha egy edényt
töltögetnénk, és egyszer csak megtelne és túlcsordul. Egyedenként ez a túlcsordulási pillanat máskor jelentkezik. Attól függ,
hogy milyen allergiás hajlammal jöttek a világra, és mit örököltek a szüleiktől. Vagyis a példáknál maradva, mekkora
edénnyel születik az állat? A túltenyésztett fajták sokkal hamarabb lesznek allergiások. Például a mopsz, golden retriever
vagy egy labrador sokkal nagyobb valószínőséggel küszködik majd ilyen tünetekkel, mint egy menhelyi keverék eb. Az
allergiás betegségekre továbbá jellemző, hogy nem csak egy tényező váltja ki, de a szervezet reakciója egyféle marad. A
példához visszatérve ez úgy fest, hogy az egyeddel veleszületett allergiás edény töltögetéséhez többféle méretű és tartalmú
kancsó használható. Mindegy, hogy milyen módon és milyen összetevőkkel, de egyszer csak megtelik az az „allergiás
edény”, és jelentkeznek a tünetek.
Egy összetett példa minderre:
Egy kutya érzékeny a parlagfű pollenjére. Egy darabig a parlagfű szezonban nem történik semmi, de az idő múlásával,
amikor már hosszabb ideje lélegzi be az allergént és pont elmegy sétálni egy parlagfüves mezőre, hirtelen elkezd vakarózni,
idővel hullik a szőre és helyenként bőrgyulladások jelentkeznek a testén. Ezt a tünetegyüttest hívják ekcémának.
- de ha ez az eb még táplálékallergiás is, akkor az allergiát okozó táplálékállatból származó hús rásegít az eddigi
meglévő allergiára és hamarabb, vagy erősebb tünetekkel jelentkezik az allergiás ekcéma. A példánk szerint a „veleszületett
allergiás edényt” egyszerre több különböző kancsóval töltögetve az hamarabb telik meg és súlyosabb lesz az áradás ha
túlcsordul.
Miért gyullad be az allergiás bőr olyan csúnyán
és miért gyógyítható nehezen otthon az allergiás seb?
Ha kiüt a bőrön az allergia, akkor az jellegzetes helyen történik,
Pl: - szem, szemkörnyék, bűzmirigytájék, fülek. Ha az allergia a bőrön jelentkezik, ott helyben bőrgyulladás alakul ki. Az
allergia miatt az érintett bőrfelület immunrendszere felmondja a szolgálatot és itt bármely kórokozó el tud szaporodni. A test
felszínen sok kórokozó él, ez lehet atka, gomba de a leggyakrabban baktérium. Mindezek következtében létrejön az allergiás,
gennyes nedvedző bőrgyulladás.
Maga az allergiás tünet (gyulladások, sebek, vakaródzás, stb.) az immunrendszer hibás működésének következménye, ezért
elsődleges feladat ennek „meggyógyítása” lenne.
– ezt a legnehezebb megvalósítani, mert nem létezik olyan csodaszer, amely beadásával egy csapásra helyes irányba
terelné az immunfolyamatokat.
Az immunrendszert segítő, erősítő szerek adagolása minden esetben jó megoldás.
Leggyakrabban használjuk a különböző vitaminokat, ásványi anyag és nyomelem kiegészítőket, egyéb cseppekben,
tablettában adható készítményeket, aloe-vera gélt, propoliszos mézet, Q10-et és más, már nagy választékban kapható
immunstimulánsokat.
Az allergiás tesztek és ezekhez kapcsolódó terápiás lehetőségek még viszonylag újak és nem minden esetben
váltják be a hozzájuk főzött reményeket. A teszt eredményeképpen láthatóvá válik egy „allergiás térkép”, mely
megmutatja, hogy az állat mire érzékeny. Bőrtesztet rendelőnkben is el tudunk végezni. Allergiás tünetet okozó
anyagokat juttatunk a bőr alá és figyeljük a reakciót. A terület bepirosodásának mértéke és jellege jelzi az érzékenységet
az adott anyagra. Az így kapott eredményt dokumentálva segítséget kapunk a terápiás lehetőségek összeállítására.
Másik lehetőség a vér laboratóriumi vizsgálata. Itt nagyon speciális, érzékeny műszerekkel mérik a különböző
ellenanyag értékeket az adott allergénekkel szemben. A kapott eredmény segítségével le lehet gyártatni egy, un.
érzéketlenítő anyagot. Ez egy olyan oldat, ami rendszeresen adagolva, az állatot az adott allergénekkel szemben védetté
teszi, megakadályozza az allergiás reakció kialakulását. Általában egy évre elegendő mennyiséget gyártanak le külföldi
laboratóriumokban.
A módszer eredményessége azonban csak kb.: 40%-os, ugyanis mindkét vizsgálati módszer esetén, a viszonylag rövid
idő elteltével végzett kontrollvizsgálatok más- más eredményeket, különböző „allergiás térképet” mutattak.
A sikeresnek mondható, 40%-ban is csak részleges eredmények tapasztalhatók. Például a parlagfüves időszakban nem 2
hónapig vakaródzik az állat, hanem csak 2 hétig, illetve enyhébben jelentkeznek a tünetek. Ez már elfogadható
eredmény lenne, de a vizsgálatok és az érzéketlenítő anyag elkészítése aránytalanul magas költségekkel jár az
eredmények tükrében. A mi általunk végzett bőrtesztre is elkészíttethető külföldi laboratóriumban az érzéketlenítő
gyógyszer. Jellemzői pont olyanok, mint a vérteszt alapján készítettek.
Hagyományos kezelési módszerek, a már bevált allergia- ellenes készítmények alkalmazása. A humán
gyógyszertárban jól bevált a Claritin, Zyrtec, illetve a hasonló nem szteroid hatóanyagú gyógyszerek. Ember
kezelésekor egész évben tünetmentes állapotot lehet velük elérni. Több éves tapasztalat alapján azonban az
állatgyógyászatban ezek nem elég hatékonyak! Minimális rásegítő hatásuk van, szteroidok mellett adagolva azok
beadási mennyiségét, a jelentkező tünetek erősségét csökkenthetik, de önálló terápiaként nem alkalmazhatók. A
különböző kálcium tartalmú szerek, pezsgőtabletták, porok, vagy oldott formájú jól felszívódó anyagok is csak
kiegészítő kezelésként hatnak. Az utolsó gyógyszercsoport a szteroid tartalmú készítményeket tartalmazza. Ha felmerül
az alkalmazás szükségessége, gyakran érkezik a gazdik felől tiltakozás, félelem, a felmerülő mellékhatásokkal
kapcsolatos tévhitek egész sora. Mi is az igazság? A szteroidok alkalmazása valóban nem veszélytelen, ésszerőtlenül,
hosszú időn át, nagy dózisban adagolva sok mellékhatással járnak. Az alkalomszerű, nagy dózisú, kontrollálatlan
adagolás, mely csak a betegség problémás időszakában történik, és mellőzi az állat folyamatos karbantartását, nagyon
veszélyes és orvosilag nem helyes eljárás. Éppen ezért allergiás betegnél nagyon fontos, hogy mindig egyénre szabottan,
megfelelő mennyiség beállításával és pontos időzítéssel kezeljük az állatot. Ehhez, arra a jól bevált módszerre van
szükség, melyet hosszú évek tapasztalata alapján dolgoztunk ki. Ez egy folyamatos, rendszeres allergiás gondozáson
alapul. Pacienseink megbeszélt időszakonként felülvizsgálatokon vesznek részt és tüneteikről, kezeléseikről allergiás
naplót vezetnek a gazdik, mely átfogó képet ad érzékenységeikről, reakcióikról és a kezelés hatékonyságáról. Nagy
segítséget jelent ez a hatékony terápia kialakításában és az esetleges később kialakuló újabb tünetek elleni küzdelemben.
Az allergiás tünetek állatok esetében másként alakulnak, mint az embernél.
Amint tájékoztatónk elején már említettük, 80%-ban bőrtünetek jelentkeznek, 10%-ban légzőszervi problémák és a
legsúlyosabb estben a fennmaradó 10%-ban a kettő együtt mutatkozik. A helyi kezelés nagyon fontos része a terápiának
mindegyik esetben.
A bőrtüneteket kenőcsökkel, oldatokkal lehet és kell is enyhíteni. Az itt kialakuló másodlagos felülfertőződéseket
személyre szabottan kell kezelni. Laboratóriumi bőrkaparék vizsgálattal megállapítható a bőrfelületen elszaporodott
kórokozók típusa is. Leggyakrabban baktérium, esetleg gomba vagy atka felelős a kialakult, nehezen gyógyuló sebes
állapotért. A kiegészítő kezelésként alkalmazott szert ennek tudatában kell biztosítani a betegnek. A tüdőben jelentkező,
esetekben asztmát okozó allergia jellemző tünete az állandósult köhögés. Köhögéscsillapítókkal, köptetőkkel, illetve
szteroid tartalmú készítmények mellett, befúvós szerekkel jól kezelhető az így kialakult állapot. Ez utóbbi anyagok
közvetlenül a hörgőknél hatnak (mintha a bőrt kenegetnénk), a bekerülő gyógyszermennyiség így minimálisra
csökkenthető, mellékhatásaik valószínősége nagyon kicsi
Nagyon fontos tudni, hogy az allergia és az erre való hajlam egy folyamatosan, vagy szezonálisan fennálló állapot,
mely szinte sohasem gyógyítható meg teljesen, csak tünetileg kezelhető. Fiatal állatok „kinőhetik”, de sajnos ez csak
nagyon ritkán fordul elő. Nyáron a különböző pollenek, télen (lakásban tartott állatoknál), a poratkák és egyéb
allergének okoznak tüneteket. A csak időszakosan jelentkező allergiát könnyebb kezelni, mint egy folyamatosan
fennálló állapotot. Minden esetben körültekintően törekszünk a legminimálisabb, de még hatékony gyógyszerdózis
beállítására, így lehetőséget teremtünk arra, hogy az allergiával együtt élve az életminőség és élettartam a lehető
legoptimálisabb legyen!

Üdvözlettel:
dr. Varga József

Toklász, a háziállatainkra leselkedő veszély

Dr. Varga József magán állatorvos

Család Utcai Állategészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Központ Kft.
1039. Budapest, Család utca 36/a
Tel./Fax: 06-1/240-9780 ügyelet:06-30-934-5480
E-mail:
nyuszvet@axelero.hu

Rendelési idő:
H-P:de.09:00-11:00-ig du.17:00-20:00-ig
Sz:09:00-11:00-ig
V:17:00-20:00-ig






Toklász, a háziállatainkra leselkedő veszély
Cikksorozatunk e részében a köznyelvben toklászként elterjedt kalászos növény okozta
bántalmakról írunk. Az egérárpa és a cigánybúza sajnos igen elterjedt növények hazánkban és
május végétől késő őszig sok problémát okoznak kedvenceink körében.
A toklász leginkább kutyákban okoz gondot. Leggyakrabban lógó fülű ebek fülébe furakszik
bele, de az orrjáratban, a lábujjak közti területen, a szemben és az ivarszervek környékén is
előfordulhat. Fontos tudni, hogy felépítéséből adódóan csak előre tud haladni, azaz a hátrafelé
álló szálai miatt visszafelé nem mozdul, így a szervezetből történő spontán távozása ritka.
Ha a kutya fülébe toklász kerül, az a kutya fejrázása miatt igen gyorsan az állat dobhártyája
felé veszi az útját. Általában a fejrázás a vezető tünet, de idült esetekben fejoldaltartással is
párosulhat. Lényeges, hogy sürgős állatorvosi ellátásban részesüljön az állat, mert a toklász
elhanyagolása süketséget vagy agyhártyagyulladást is okozhat. Az eltávolítás a kellő
műszerekkel felszerelt állatorvos számára rutinmunka, de a gazdi otthon ne is próbálkozzon a
kivétellel, mert átszakíthatja az állat dobhártyáját. Nehéz kérdés a toklász megelőzése. Sok
praktika létezik a füldugótól, a fülre húzható harisnyáig, de a legfontosabb a fül körüli szőr
röviden tartása, és a séta utáni átnézés.
Toklász szempontjából kényes terület a lábujjak közötti bőr. Parkokban, réteken szaladgáló
kutya könnyen beszerezhet a mancsába toklászt. Ezt a területet nyalogatni kezdi, de ekkor a
növény általában már a kutya lábában van. Ekkor szintén fontos a mielőbbi orvosi ellátás,
mivel elhanyagolva a szövetekbe vándorolva komoly gyulladást, tályogot okozhat. A gyors
eltávolítás és az antibiotikumos kezelés maradéktalan gyógyulást eredményez. Megelőzése
nehéz, fontos a talpon lévő szőr rendszeres nyírása, illetve sétáltatás után a lábvég gondos
ellenőrzése.
Ha a toklászt felszippantja az állat, azonnali heves prüszköléssel és orrfolyással reagál rá. Az
orrjáratból nagyon nehéz eltávolítani a toklászt még felkészült, jól felszerelt állatorvos
számára is, de ha gyorsan rendelőbe kerül az állat, nagyobb az esély a kivételre. Veszélyes, ha
a toklász az állat harmadik szemhéja mögé kerül. A szaruhártya ingerlésével gyorsan
gyulladást alakíthat ki. Ilyenkor a kutya a mancsával vakarja a szemét, fejét tárgyakhoz
dörzsöli. Fontos a gyors ellátás, ami a szem érzéstelenítése után a toklász kiemeléséből áll.
Esetenként az ivarszervek környékén is okozhat gondot a toklász. Itt is a gyors állatorvosi
ellátás javasolt, bár itt is nehéz az eltávolítása.

dr. Varga József

Rejtettheréjűség

Dr. Varga József magán állatorvos

Család Utcai Állategészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Központ Kft.
1039. Budapest, Család utca 36/a
Tel./Fax: 06-1/240-9780 ügyelet:06-30-934-5480
E-mail:
nyuszvet@axelero.hu

Rendelési idő:
H-P:de.09:00-11:00-ig du.17:00-20:00-ig
Sz:09:00-11:00-ig
V:17:00-20:00-ig






Rejtettheréjűség
A kan kutyák heréi ovális alakú, tömötten rugalmas tapintatú képletek. A herék
normális esetben, a herezacskóban egymás mellett vagy mögött helyeződnek. Ez tapintással
érezhető is. Abban az esetben, ha hat hónapos kor után az egyik, illetve egyik here sem
tapintható a herezacskóban, rejtett heréjűségről (kriptorchizmus-ról) beszélünk.
A heréknek a hasüregből a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba jutása a születés
utáni két hónapon belül lezajlik. Sok esetben már két hét után érezhetők a herék. Egyes
fajtáknál eltérő időben fejeződik be ez a folyamat, néha csak 5-6 hónapos korban (terrierek).
Viszont, kb. hat hónapos kor körül - az ivarérés idején - a herék gyakran változtatják helyüket
a herezacskó és lágyékcsatorna közt vándorolva, és ilyenkor a bántalom megállapításakor
körültekintően kell eljárnunk.
A rejtett heréjűség minden fajtánál megtalálható. Okai lehetnek hormonális
funkciózavarok, illetve örökletes tényezők. Mindkét nem - (kan, szuka) - hordozhatja a hibás
gént. Lehet kétoldali formában jelentkező fejlődési rendellenesség, de egyes fajtáknál (toyuszkárok,
bichonok, dobermann, boxer, spániel, német juhász) gyakrabban találkozunk vele,
így valószínősíthető az öröklődő jelleg. Az esetek háromnegyed részében csak az egyik here
nem jut le teljesen a herezacskóba. Ilyenkor általában a jobb oldali here az érintett.
Egynegyed részben viszont mindkét here fenn marad.
Az elváltozás jelentősége abban rejlik, hogy a hasüregben vagy a lágyékcsatornában
visszamaradt herék megfelelő mőködéséhez nem kedvez a magasabb - belső - hőmérséklet. A
kétoldali visszamaradás esetén a kutya terméketlen lesz, nemi vágya azonban változatlan,
vagy akár túlzott is lehet, míg egyoldalinál ugyan megmarad a termékenyítőképesség, de az
ilyen állatok tenyésztése, szaporítása nem ajánlott és etikátlan is. Sok esetben a fennmaradt
herék túlzott hormontermelése figyelhető meg, melynek során, ha több hím nemi hormont
termel, megnő a prosztataciszták, prosztata-daganatok, végbél körüli daganatok esélye. Ha a
női nemi hormonok produkciója emelkedik meg, az emlők kifejlődése figyelhető meg és
szimmetrikus szőrhullást tapasztalhatunk. Ilyen esetekben a prosztata akár teljesen el is
sorvadhat. A fennmaradt herék gyakran el is daganatosodnak.
Mit kell tennünk, ha tenyésztőként tapasztaljuk az elváltozást? Ha halmozottan fordul
elő az almokban rejtettheréjő állat, ajánlatos kivonni a tenyésztésből mind a kant, mind a
szukát, mert - mint már említettük -, mindkét ivar hordozhatja a tulajdonságot. Mivel a
beltenyésztés a rendellenesség előfordulását növeli, ezért egyes vérvonalaknál gyakorta
találkozunk a bántalommal.
Ha olyan kölyökkutyát veszünk magunkhoz, amelyiknek nem szálltak le a heréi, több
megoldás közül is választhatunk, viszont alaposan mérlegelni kell a lehetőségeket. Néhány
hónapos korban adandó egyes hormonkészítmények segíthetnek, hogy leszálljon a here a
herezacskóba. Ezen szerek eredményessége azonban nagyban függ az elváltozás fokától és a
kutya korától. Általánosságban elmondható, hogy ha minél tovább jutott a here a herezacskó
felé, illetve minél fiatalabb az állatunk (2-4 hónapos), annál jobb eredmények érhetők el. A
magasan a lágyékcsatornában illetve a hasüregben rekedt heréknél kevésbé számítsunk
sikerre! Műtétileg is lejuttatható a here, ám ennek is csak kozmetikai jelentősége van.
Társállatként tartható az ilyen eb, viszont továbbtenyészteni nem helyes.
Az egyetlen igazán hatékony és javasolható megoldás az ivartalanítás (kasztráció),
melynek során mindkét herét műtétileg eltávolítják. A herék elvesztése a kutya további
életében, személyiségében lényeges, hátrányos változást nem okoz. (Igaz, hogy a nemi
hormonok kiesése miatt az állatok nyugodtabbak lesznek, anyagcseréjük csökken, és így
hajlamosabbak az elhízásra, de megfelelő táplálással és mozgatással ennek a veszélye
elkerülhető.)
Abban az esetben, ha kutyánkat tenyésztési céllal vásároltuk, és rejtett heréjűséget
tapasztalunk, kárunk keletkezik - (a tenyésztésre szánt egyedek drágábbak; az elmaradt almok
miatt kiesik a bevétel) -, a tenyésztőnek kártérítési felelőssége lehet, illetve szavatossági
jogokkal élhetünk. Viszont néhány körülményt alaposan elemezni kell annak
megállapításához.
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól,
ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési
felelősségnek van négy közös feltétele, melyek közül egyidejűleg mindnek teljesülnie kell.
1. Jogellenes magatartás (cselekmény v. mulasztás)
- jogszabályi rendelkezésben vagy egyéb, pl. foglalkozási tevékenység írott és
társadalmilag elfogadott íratlan szabályaiban foglalt kötelezettségtől való
eltérés
2. Kár (vagyoni kár = értékcsökkenés; vagy érték-megsemmisülés + vagyoni hátrány
= elmaradt haszon)
3. Ok-okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között
- a károsult kárelhárítási és kármegelőzési kötelezettsége
4. Felróhatóság
- úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben és adottságok mellett elvárható
Lényeges a szavatosság kérdése is. Definíció szerint a szavatosság az eladónak az a
kötelessége, amely által az adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén a törvénynél fogva
helytállni tartozik, függetlenül attól, hogy a hibás teljesítés szándékos, gondatlan vagy
jóhiszemű magatartásának a következménye. A szavatossági felelősség kizárható közös
megegyezéssel, ha jogszabály nem tiltja. Az eladó mentesül a szavatosság felelőssége alól, ha
a vevő a hibát ismerte, illetve a szolgáltatás tárgyát - jelen esetben a kutyát - árverésen
vásárolta. A vevő szavatossági jogai közt szerepel az árleszállítás, csere, illetve elállás a
vételtıő.
Szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges határidő állatszavatossági jogigény
esetén általában 60 nap, de ha a hiba ezen idő alatt még gondos vizsgálattal sem volt
felismerhető, akkor ez az idő automatikusan kitolódik addig, amíg a hiba felismerhető lesz, de
maximálisan 1 évig.
Amint látható, a jogi kérdések esetükben - (tenyészkan vásárlása, felismert rejtett
heréjűség) - nagyon összetettek, sok tényezőt, körülményt kell megvizsgálni. Ezért - is -
nagyon fontos, hogy kiskutyánk rendszeres állatorvosi felügyelet alatt álljon és, hogy
figyelemmel kísérjük fejlődését.

dr. Varga József, dr. Hábor Krisztián

Pár tanács az új kutyushoz

Dr. Varga József magán állatorvos

Család Utcai Állategészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Központ Kft.
1039. Budapest, Család utca 36/a
Tel./Fax: 06-1/240-9780 ügyelet:06-30-934-5480
E-mail:
nyuszvet@axelero.hu

Rendelési idő:
H-P:de.09:00-11:00-ig du.17:00-20:00-ig
Sz:09:00-11:00-ig
V:17:00-20:00-ig






Pár tanács az új kutyushoz
Táplálás :
Hathetes kor az elválasztás legkorábbi javasolt ideje. Ekkortól a kisállatnak a tejtáplálásról teljesen szilárd tápanyagra
kell átállnia. Ez megterheli a szervezetet. A leghelyesebb, ha az anya alatt már kap szilárd eleséget is a kis állat. Ezt kell folytatni az új
otthonban is. A legmegfelelőbb eleségek: főtt baromfihús főtt rizzsel kb. fele-fele arányban. Ez segít a szállítás, új hely, stressz miatt
kialakult hasmenés leküzdésében is. Ha az anyatej mellett valamilyen kölyöktápot kapott, akkor az folytatható, feltéve, ha a jobb
minőségő termékek közül való. Amennyiben a kiskutyus „előzményeit" nem ismerjük, akkor a főtt csirke-rizs a legjobb. Pár nap
múlva, ha a bélsár formált, adhatunk a rizs helyett más köretet is. Főtt tészta, főzelékek, főtt, sült zöldségek, (főtt krumpli is
lehet; de nem túl gyakran). A 6 hetes eb 4x étkezzen naponta. Annyit, amennyit jóízően kb. 15 perc alatt megeszik, de még szívesen
enne. Ne teljen el! A maradékot el kell távolítani, ha valamit nem eszik meg következőleg is meg kell vele kínálni. Ne legyen
válogatós! Állandóan eleséget előtte hagyni hiba. Friss víz mindig legyen az állat előtt.
A kutya lényegében azt eheti, amit az emberek, csak húsevő volta miatt több fehérjét igényel, tehát a hús aránya eleinte 30-40
később, felnőtt korban 20-30% legyen az eledelben. Fűszeres ételeket ne kapjon a kutya. Nyers húsok adása nem javasolt, legalább jól
le kell forrázni, hogy a hőhatás belül is érje. A sertéshús jól főzendő, mert csak húsevőkre veszélyes -de azokra halálos- vírusos betegséget
terjeszthet. A tej nem javasolt, a benne lévő tejcukor hasmenést okozhat, igaz egyede válogatja. Szükségtelen is, hiszen az erjesztett
tejtermékek egészségesebbek és bátran adhatók (joghurt, kefir, aludttej). A túró sok fehérjét és kalciumot tartalmaz, a tojás főzve javasolt.
A tápok, nedves és száraz egyaránt adhatók. Nem javaslom azonban a folyamatos tápetetést még a legjobb márkájút sem, mert
egyoldalú élménytelen táplálást biztosít. A házi-kosztos etetést lehet táppal kiegészíteni. A tápok fajtáját is érdemes egyszer-egyszer változtatni.
A kutya 10-11 hetes korától kaphat csontos húst. Nem egy halom csontot! Azt felnőtten sem javaslom. A későbbi megfelelő eledele is lehet a
farhát körettel, ezt kezdheti el kapni, puhára főzött farháttal. Érdemes figyelni, hogy nem habzsol-e az állat, ha igen, akkor a csontos húst
egy ideig még darabolni kell. Nagy marha-csontot főzve kaphat a kiskutya, ezzel erősíti az állkapcsát, de megenni nem tudja.
Szilánkosan törő baromficsont (felső kar és combcsont), sertés csigolya adása kerülendő. Kiskutya hajlamos idegen tárgyak felvételére:
ezt következetesen meg kell tiltani. Veszélyesek a cérnák, madzagok, kavicsok, kis játékok, szétrágott gumi áruk stb. Az állatnak
kezdettől fogva tudnia kell, hogy mi az övé, mivel és kivel szabad játszania, ebben meddig mehet el durvaság nélkül. A jó játék nehezen
szétrágható, ha az állat lenyeli, az emészthető, vagy olyan kicsire szakadozik, hogy nem tud elzáródást okozni. 3-6 hónapig 3x, 6-12
hónapig 2x, a felnőtt állatot 1x este, vagy reggel egy kevés pluszétkezéssel lehet etetni. Etetés mindig azonos időben legyen. Az állat
helyes, ha teljesen kikoplal a következő étkezésig. Két evés közben nem szabad falatokat adogatni az állatnak, legalábbis nem jó
rendszert csinálni belıle. Nagyon fontos, hogy az állat fő étkezése előtt legyen a mozgás -séta- és nem utána. A tele hassal
való ugrálásból tragikus gyomorcsavar származhat.
A járványvédelemről :
A kiskutyát 12 hetes korig tilos utcára és olyan helyre vinni, ahol rendszeresen kutyák fordulnak meg. Ha a családban másik eb
van, akkor az vagy ne sétáljon az utcán vagy ne találkozzon 12 hetes korig a kicsivel. Ha ez nem megoldható, akkor az eljárkáló eb lábát, hasát
séta után tisztítani kell. Új kutyust idegenek ne fogdossák kézmosás nélkül. Az utcai cipők elzárva tartandók, mert nyalogatásuk fertőző
betegségeket okozhat. Az oltásokat a kisállat kéthetente kapja addig, és annyit, amennyit a környékbeli járványhelyzet megkövetel. Egy
vagy kevés oltás nem oltás. Megfelelő számú ismétlés kell biológiai ok miatt. Csak egészséges kisállat oltható. Az oltások előtt az
állatokat megvizsgáljuk, a gazdi ekkor mondja el az állat egészségi állapotával kapcsolatos aggályait. Oltások után gyengült állapotba kerül
a „beteg", fokozottabban hajlamos fertőzések megkapására, három napig ne vigyék kutya közösségbe. A vakcina hat nap múlva fejti ki
védő hatását. Az oltások mellett féregűző gyógyszerek adása is indokolt. Minden kiskutya potenciálisan férgesnek számít. Anyjuktól
kapják el már a méhben vagy a szoptatás során. A parazita lárvák a kutya egész életére raktározódnak az izomzatban, a bélből
irthatók azonban csak ki, ami elegendő is a további fertőzés átvitelének megakadályozására. A húsevők férgei között van néhány fajta
amit emberek is elkaphatnak. Ha rendszeresen „féreg űzzük" a háziállatainkat, akkor azok nem lesznek képesek féreg ivarterméket üríteni,
amivel tovább vinnék a kórokozót. Súlyos emberi féregfertőzés csak ritka esetekben alakul ki vagy, ha durván megsértik a személyi higiénés
szabályokat az állat és ember érintkezésével kapcsolatban, esetleg ha ritka, de veszélyes féreggel kerülünk kapcsolatba. Ezek
inkább erdei vadállatokban fordulnak elő. Azonban ha háziállatunk gyakran jár erdőben, ott az erdei állatok ürülékével érintkezik, így
hazahurcolja a súlyosabb emberi fertőzést okozó fajokat. Az erdőt, mezőt gyakran látogató húsevőket háromhavonta mindenképp
rutinszerűen féregteleníteni kell.
A házi húsevők bolhái galandférget is terjeszthetnek, amelyek emberben is képesek megtelepedni. Ez egyel több ok arra,
hogy az oltások, féregtelenítések mellett a rendszeres bolhaűzésről se feledkezzünk meg. A rendszeresség függ az alkalmazott
készítménytől, évszaktól és a bolhafertőzés esélyeitől. Ha a jelenleg legjobb készítményt vesszük, (a Frontline-t használjuk), akkor a
kölyökkutyák kéthavonta, felnőttek háromhavonta kezelendők.
Mikor kell sürgősen állatorvoshoz fordulni:
Amikor olyan tüneteket észlelünk, melyek eredetét, magyarázatát nem ismerjük, illetve az állat súlyos állapotára utalhatnak.
Ilyenek: hirtelen jelentkező hányás, hasmenés vagy egyikkel szövődött közepes bágyadtság. A magában előforduló nagy fokú bágyadtság is
súlyos beszámítás alá esik. Láz: 39,3 C fok felett. Étvágytalanság, amikor három hónapos kor alatt kétszer egymás után nem fogad el
eledelt a kiskutya. Erős köhögés, prüsszögés, csipázás. A gyakori csuklás minden kiskutyánál előfordulhat, nem kóros elváltozás. Ha az állat
lenyel valami idegen tárgyat. Súlyos vakaródzás, duzzanatok, foltok a bőrön.

Üdvözlettel:
dr. Varga József

Nyári forróság

Dr. Varga József magán állatorvos

Család Utcai Állategészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Központ Kft.
1039. Budapest, Család utca 36/a
Tel./Fax: 06-1/240-9780 ügyelet:06-30-934-5480
E-mail:
nyuszvet@axelero.hu

Rendelési idő:
H-P:de.09:00-11:00-ig du.17:00-20:00-ig
Sz:09:00-11:00-ig
V:17:00-20:00-ig






Nyári forróság
Az idei nyáron többször megdőlt a melegrekord. Ezt, mi emberek is igen nehezen viseljük. Az
emberek vízfogyasztása duplájára nő, az idősebbek nehezebben mozognak, a szívproblémások
nehezebben viselik ezeket a napokat. Nem is hinnék a gazdik, de kutyáknak ezek a meleg napok
ugyanolyan megterhelők, mint nekünk embereknek. Ráadásul ők rendelkeznek egy hosszabb vagy
rövidebb bundával, ami ilyen melegben inkább gondot okoz, mint védelmet. A hosszú szőrzet védi a
bőrt a nap káros sugaraitól, de a nagy hőségben a bőr nem képes egészségesen szellőzni, és a vastag
bunda alatt a takaróréteg előbb befülled, majd a gyulladt felületre egy másodlagos bakteriális fertőzés
kerül. Ez gennyes bőrgyulladást okoz. A sérült terület nagyon érzékeny, fájdalmas, gyakran viszkető
érzéssel és váladéktermelődéssel jár együtt. Emiatt az ebek gyakrabban vakaródznak, rágják az érintett
területet. Ez a váladék összeragasztja a szőrt, ezzel tovább rontja a bőr további szellőzését. Nem
beszélve arról, hogy ennek a váladéknak szaga van, odavonzza a legyeket és beköpik a területet. Ezt az
állapotot mindenképpen meg kell előzni. Gyakran előfordul rövidszőrű állatoknál is ez a jelenség, de
szerencsére hamarabb észre lehet venni a bajt. A hosszú szőrű ebek rendszeres ápolása, átfésülése
megfelelő, de ha lehetséges a szőrzetet nyárra vágassuk le rövidre.
Ha esetleg hasonló tüneteket vesznek észre kutyájukon, azonnal forduljanak állatorvoshoz, hiszen a
bőr állapota egy fél nap alatt is sokat romolhat.
A nyár másik nagy problémája a tűző nap, ami ránk nézve is veszélyes és káros. Főleg a rövid szőrű
kutyákat érinti a leégés veszélye, illetve a hosszú szőrű kutyáknál az orrhát, fül és szemtájék kerülhet
veszélybe. Ott, ahol a szőr rövidebb a nap sugarai közvetlenül érintkeznek a bőrrel, és az a terület
ugyanúgy le tud égni, ahogy a mi bőrünk. A világos szőrűek illetve a fehér albínó állatok tízszer olyan
érzékenyek a nap káros sugaraira, mint a többi eb. A nap sugarai ellen a legbiztosabb védekezés, ha az
állat az árnyékban tölti a meleg órákat. Emellett a naptej használata nem hagyható figyelmen kívül.
Természetesen a naptejtől is kialakulhat allergiás bőrgyulladás erre hajlamos kutyáknál, ezért
legbiztosabb védekezés a hővös árnyékos szoba.
Mivel nekünk embereknek is megnő a folyadékfogyasztásunk kánikulában, ezért természetesen házi
kedvenceinknek is több vizet kell biztosítanunk, amit ha lehetséges naponta többször cseréljük,
frissítsük. Azonban oda kell figyelnünk arra, hogy a víz ne legyen túl hideg, mert ez megfázást
okozhat. A légkondicionálóval, és a ventilátorral óvatosan bánjunk, hiszen ezekre ők még
érzékenyebbek, mint mi. Ami legveszélyesebb a nyárban, hogy a nagy melegben sok kutya, macska,
vagy akár rágcsáló könnyen hőgutát kaphat. Míg mi emberek képesek vagyunk a bőrünkön keresztül
párologtatni, és ez által hűteni magunkat, addig a kutya csak lihegéssel a nyelvén keresztül képes
ugyanerre. Ha a hőmérséklet egy autóban vagy valamely zárt helyiségben túl magasra szökik, és a
levegő nem cserélődik, akkor a területet az állat hamar belihegi, a páratartalom megnő, és már nem
képes hűteni magát lihegéssel, végül hőgutát kap. Ekkor az állat hőmérséklete akár 40-42 fokra szökik,
kialakul az agy ödéma, és sokszor kritikussá válik az állapota. Ebben az esetben is legfontosabb a
megelőzés, ha az állatot jól szellőző helyen tárolja, figyel a megfelelő légmozgásra, és a hőmérséklet
maximuma ne legyen több mint 30 fok. Vannak a hőgutára kiemelten érzékeny fajták, mint a
buldogok (francia, angol) illetve a rövid orrú fajták mindegyike veszélyeztettet, akiknél az
óvintézkedéseket még szigorúbban kell venni. Sokszor ezek még nem elégségesek, ilyenkor az állat
vízzel való hűtése sokat segíthet (vizes törülköző, vagy fürdetés) Ha fürdetni, úsztatni jártatjuk a
kutyánkat, ügyeljünk arra, hogyha lehetséges ne álló, hanem folyóvízben úsztassuk, melynek
tisztaságáról előre már meggyőződtünk. Ha ezekre mind odafigyelünk kellemesen és panaszmentesen tölthetjük el a forró napokat.

dr. Landauer Krisztina- dr. Varga József

Kedvenceink fülbetegségei

Dr. Varga József magán állatorvos

Család Utcai Állategészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Központ Kft.
1039. Budapest, Család utca 36/a
Tel./Fax: 06-1/240-9780 ügyelet:06-30-934-5480
E-mail:
nyuszvet@axelero.hu

Rendelési idő:
H-P:de.09:00-11:00-ig du.17:00-20:00-ig
Sz:09:00-11:00-ig
V:17:00-20:00-ig





Kedvenceink fülbetegségei
Nem is hinnénk, hogy a házi kedvencek körében milyen gyakoriak a fülproblémák. Ennek oka
többek között a fajtajellegből adódik (szűk hallójárat, lógó fül), másfelől az egyre jobban terjedő
allergiás betegségek okozzák. Sok esetben nem is gondolnák a gazdik, hogy kedvencük viselkedésének
megváltozását éppen a fül megbetegedése okozza. Ami a legfontosabb, hogy odafigyeléssel, és egy kis
energiaráfordítással sok bajtól megóvhatják kedvencük fülét. De lássuk sorjában!
A mindennapi higiéniához hozzátartozik a kutya, macska vagy görény fülének tisztán tartása. A
fülzsír képződése egy egészséges folyamat, melyet normális esetben is érdemes eltávolítani a fülből
heti rendszerességgel. Ezt teheti a gazdi fültisztító olaj vattára csepegtetésével, és a külső hallójárat
áttörlésével. Kisebb testű állatoknál a fültisztító pálca óvatos használata is megengedett. Egyes
fajtáknál, pl. spánielek vagy más lógófülő kutyáknál ez a folyamat elengedhetetlen, hisz az ő fülük
nehezebben szellőzik, illetve tisztul.
Az alapvető fülápoláshoz hozzátartozik a külső hallójáratban növekvő szőr rendszeres eltávolítása
Ezt a folyamatot rendszerint állatorvos vagy kozmetikus végzi, hisz ez kellemetlen kedvencüknek, nem
is nagyon hagyják elvégezni otthonukban. Ha a szőrzet túlságosan benövi a hallójáratot, a fülzsír sem
tud eltávozni a fülből, amely gyulladást okozhat. Gyakran a gazdik csak azt veszik észre, hogy állatuk
füle kellemetlen szagú, rázogatja azt, és fájdalmassá válik a terület.
Sajnos vannak olyan fülbetegségek, amelyeket nem mindig lehet megelőzni. A nyári időszakban
sokan keresnek fel bennünket azzal a problémával, hogy kutyájuk hirtelen elkezdte rázni a fejét, és fülét
tárgyakhoz dörzsöli. Ha ilyen tüneteket észlelnek a kutyájuknál, azonnal forduljanak állatorvosukhoz,
hiszen lehet, hogy egy toklász felelős a tünetekért. A toklász nemcsak fülgyulladást okozhat, a
dobhártyát is képes átszakítani, és mélyre hatolva halláskárosodást, illetve súlyos gyulladást
eredményezhet.
Egyre gyakoribbak az allergiás megbetegedések, melyek egyik vezető tünete a fülgyulladás. Ilyen
esetben a külső hallójárat bőre kipirul, több váladék termelődik, illetve erős viszkető érzés támad az
érintett területen. A vezető tünetek a bőrpír, a vakarózás illetve a fül fájdalmassága és kellemetlen szaga.
De ugyan ilyen tüneteket produkál a kutya egy esetleges bőzmirigy gyulladásnál azzal kiegészítve, hogy
az állat a földön húzza a fenekét (szánkázik), illetve gyakran odakap, nyalogatja azt. Régóta fennálló
folyamatban a másodlagos kórokozók, pl. baktérium, gomba tovább súlyosbíthatják a tüneteket.
A fertőző kórokok közül az atkákat kell elsőként említeni, amely főleg a görények körében
népszerű, de sokszor előfordul kutyákban és macskákban egyaránt. A már említett tüneteken túl még a
sötétebb falváladék illetve a pörkök megjelenése is jellemzı.
Ha a gyulladás továbbterjedve eléri a közép-, illetve a belsőfület, kedvencük ijesztő tüneteket
produkálhat. Ilyenkor gyakori a ferde fejtartás, oldalirányú mozgás a beteg fül irányába, és az oldal
irányú szemmozgás. Ezeknek a tüneteknek az oka azonban más is lehet, amelyet csak alapos
vizsgálatokkal lehet kideríteni. A gyulladásos fület az állat gyakran vakarja, amelynek
következtében egy ér elpattanhat és kialakul az othaematoma. Ekkor a bőr alatt felhalmozódó vér
következtében a fal megdagad, fájdalmassá válik. Gyógykezelése műtéti úton történik.
Bármi is legyen a gyulladás oka, a baj időben történő felismerésével és kezeltetésével maradandó
károsodástól védhetik meg kedvencüket. Azonban a megelőzés még ennél is fontosabb. Különös
odafigyelést igényelnek a szűk hallójáratú és lógófülő fajtáknál!

dr. Varga József és dr. Landauer Krisztina
Család utcai Állatorvosi Rendelő